Rendhagyó irodalomóra Ákossal

Rendhagyó irodalomóra Ákossal

Arany János-hangoskönyvet ad ki és színházban mond verset Ákos

Ákos 2017-re koncertszünetet hirdetett, hogy újabb projektbe vághasson: egyik legkedvesebb költője, Arany János verseiből hangoskönyvet készített, amely Szent Mihály napján, 2017. szeptember 29-én kerül a boltok polcaira. Ezzel egyidőben a hangoskönyv anyagából előadói estet visz színpadra, amelyet a Nemzeti Színház mutat be, de az ősz során számos vidéki helyszín is műsorra tűzi.

 

A 2008-ban napvilágot látott, nagy sikerű Krúdy-hangoskönyv megjelenése és csaknem 60 telt házas felolvasóest után a Kossuth-díjas énekes újra színészként készített hangfelvételt: az 56 perces anyag tíz verséből szubjektív Arany-portré rajzolódik ki – a nagy balladáktól a kevésbé ismert verseken át a derűsebb tételekig. A lemezhez Ákos komponált klasszikus szerzőket idéző zongoradarabokat, Blaskó Péter hangja pedig meggyőzően, egyszerű természetességgel szólaltatja meg Arany belső monológjait. A „hangoskönyv” megnevezés itt nem csak műfaji kategóriát jelöl: ezzel a különlegesen szép kiadvánnyal a CD-korong mellett antik hatású, keményfedeles verseskönyvet is kézbe kap a hallgató-olvasó. A kiadvány az Arany-emlékév támogatásával valósult meg.

 

„Arany műveltsége, filmes látásmódja, dramaturgiai érzéke kamaszkorom óta foglalkoztat és hat rám. A lemezre a legkedvesebb verseimet válogattam össze, a sötét, drámai hangvételűektől néhány derűsebb darabig. Szigethy tanár úr szerint az előadásunk leginkább személyes vallomásra hasonlít. Remélem, mások számára is azzá válhat” – nyilatkozta Ákos a kiadvány kapcsán.

 

A hangoskönyv anyaga a pódiumon is megelevenedik: Szigethy Gábor rendezésében Arany-estet visznek színpadra, a bemutatót a kiadvány megjelenése napján, 2017. szeptember 29-én tartják a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében. Az érdeklődést jelzi, hogy a hét októberi előadásra elővételben elkapkodták a jegyeket. További három előadást hirdettek meg novemberre a Nemzetibe, és vidékre is eljut majd az Arany-műsor.

 

„Vidnyánszky Attila meghívása nyomán a Nemzetiben mutathatjuk be, ezt komoly megtiszteltetésnek tartom, hálás vagyok érte, ahogy Blaskó Péter közreműködéséért is. Lábremegős élmény, hogy éppen a Kaszás Attiláról elnevezett kisteremben kaptunk helyet: a fiatalon elhunyt színésszel közeli barátok voltunk, verslemezt is rögzítettünk együtt” – mondta el Ákos a színpadi változat kapcsán.

 

A tervek szerint néhány középiskolába ingyen juthat el Ákos Arany-estje: az MTVA-val közösen versenyt hirdetnek a Petőfi TV-ben és a Petofilive.hu oldalon, a nyertes pályamunkát beküldő gimnáziumok / gimnáziumi osztályok az iskolájukban bemutatott, rendhagyó „Arany-órát” nyerhetnek. A pályázat részletei a http://www.petofilive.hu/aranyora címen olvashatók.

 
„Ákos évtizedek óta az első számú hazai könnyűzenei előadó, a Petőfi Rádió, pedig a leghallgatottabb zenei rádió, így nagyon örülünk annak, hogy az eddigi informális baráti viszonyt mostantól formális keretek között is tovább tudjuk gondozni” – nyilatkozta Tiszttartó Titusz, a Petőfi Rádió vezetője.
„A Petőfi Rádió zenei hagyományait – az életre hívása óta – képviseli a Petőfi Brand tévés „kistestvére”, az m2 Petőfi TV” – teszi hozzá Medvegy Anikó csatornaigazgató. „A nyári fesztiválokon már részesei lehettünk az Aranyszáj néven futó, sikeres kezdeményezésnek, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Közmédia együttműködésével jött létre. Akkor számos, a Petőfi Rádióból is ismert zenész, előadó bevonásával verseltünk a fesztiválokon, ennek a programnak a zárásaként Ákos is tartott egy rendhagyó irodalomórát. Ennek egyediségét és sikerét látva külön öröm számunkra, hogy ez a produkció most útra kel, és hogy Ákos a Petőfi Brandet választotta útitársául ehhez a nemes kezdeményezéshez. Közösen juttathatjuk el országszerte az iskolákba a versek szeretetét.”

 

 

* * *

 

ARAny

Hangoskönyv Arany János verseiből
Válogatta és elmondja: Kovács Ákos

Arany János hangja: Blaskó Péter

A zenei közjátékokat írta és előadja Kovács Ákos

Rendező: Szigethy Gábor

 

 

„Több eréllyel, szilárdsággal, kitartással tán lett volna belőlem valami, de ez hiányzott mindig. Tehetségem (amit elvitázni nem lehet, különben nem volnék ott, hol most vagyok) mindig előre tolt, erényem hiánya mindig hátravetett, s így lettem, mint munkáim nagyobb része, töredék. Csinálj te belőle egészet!”

Arany János