15 éve szól A Hely a Kossuth Rádióban

A Kossuth Rádió klasszikus riportműsora, A Hely 2009 óta várja a hallgatókat minden hétköznap 11 óra után. Az interjúk élénk, barátságos légkörben, különleges helyszíneken készülnek az adott helyen élő, dolgozó beszélgetőtársakkal. Szórakoztató és ismeretterjesztő műsor, de valójában ennél sokkal több: emberekről, terekről és tárgyakról szól. A következőkben 15 érdekességet gyűjtöttünk össze a műsorról.

A Hely című műsor indulásakor 2009-ben még nem lehetett tudni, hány érdekes, titokzatos, különleges, alig ismert hely van az országban. Idén már a 3800. adást is maguk mögött hagyták: ez nagyjából 18 ezer riportalanyt és ugyanennyi sorsot jelent. A változatos adásokban csupán egy a közös, az üzenete, hogy a helyek soha nem önmagukban fontosak, hanem az ott élő emberektől válnak azzá.

Összeállításunkban a 15. évforduló kapcsán 15 érdekességet tudhatnak meg A Helyről:

  1. A műsor indításának az volt a célja, hogy különleges, érdekes, nem hétköznapi helyekre, a kulisszák mögé vigye el a hallgatót.
  2. Alapításakor 2009-ben a műsor munkacíme Öltöző volt.
  3. A nyitóműsor egy razziát mutatott be a Józsefvárosi Négy Tigris piacon. Az adást Visy László szerkesztette, és Farkas Erika vezette.
  4. A Hely című műsor ikonikus hangja, Farkas Erika harmincnégy év aktív rádiózás után köszönt el a Kossuth Rádió hallgatóitól. 2013-ban könyv is megjelent a műsorról Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát, Mácsai Pál  Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja és Ákos  a Kossuth-díjas magyar dalszerző, zeneszerző, költő, énekes-előadóművész ajánlásával.
  5. A Hely című műsor riporterei eddig csaknem 18 ezer ember szólaltattak meg.
  6. Több mint kétezer helyszínen járt a stáb az elmúlt 15 évben, sok sorozatot készítettek, ezért nem egyezik az adások száma a helyszínek számával.
  7. Jellemzően országhatáron belül utaznak, de örömmel mennek minden olyan helyre a Kárpát-medencében, de akár azon túl is, ahol a magyarság szellemi és tárgyi örökségét mutathatják be.
  8. A legtávolabbi helyszín Afganisztán és Párizs volt, a legközelebbi a hangrestaurátorok stúdiója az MTVA székházban.
  9. Az adások egyfajta társadalmi lenyomatok. A műsorból olyan szakmákat és közösségeket is megismerhetnek, amelyek ma már nem, vagy csak nyomokban léteznek.
  10. A Hely ikonikus kelléke volt a zöld mikrofon. Ezt  már visszavonultatták. A jelenlegi műsorvezetők, Bak Anita és Burkert Rudolf már az új, piros színű mikrofonnal járják az országot.
  11. A legkülönlegesebb A Hely adások között szerepel az a riport, ahol bemutatták a vak aikido mester vezette harcművészeti edzőteremet éppúgy, mint a hajléktalanok kórházát vagy a digitálisan vezérelt gondolkodó otthonokat. Készítettek „interjút” agg lovakkal, paroláztak állattréner farkasaival, ott voltak drogkereső kutyák kiképzésén is. A legérdekesebb helyszínek között volt a Paksi Atomerőmű és a földalatti atomtároló Bátaapátiban, valamint a hatalmas budafoki barlangrendszer.
  12. A legmagasabb pont, ahonnan bejelentkeztek egy katonai repülőgép volt, amely Afganisztán felé tartott, de készült adás mentőhelikopteren és léghajón is.
  13. A legmélyebb pont, ahonnan jelentkeztek a Márkushegyi bánya volt 320 méter mélységben.
  14. Közvetítettek agy- és szemműtétet, jártak robotasszisztált veseműtéten; valamint a helyszínek között szerepelt rákdiagnosztikai központ, mesterséges reprodukciós intézmény, szaglás- és alvásklinika is.
  15. A műsor hátterében tizenhárom tagú szerkesztőség dolgozik. Bak Anita, Bartha Bernadett, Beslin Anita, Burkert Rudolf, Deák Dóra, Felszeghy Csaba, Gergó Judit, Gyarmati Péter, Leskó Nóra, Mohácsi Edit, Pálfi Balázs, Varga Tünde, valamint, a felelős szerkesztő, Vágner Mária. A műsorok nem készülhetnének el a mindenre figyelő gyártásvezető, Vancsok György és a kiváló hangmérnökök, Bredák József, Dancs Zoltán, Farkas Bálint és Mátyus Attila nélkül.